Ahogy minden évben, úgy idén is a Kelly Services nemzetközi, globális felmérést végez a munka világáról és igyekszik a munkavállalók véleményét megismerni.
Kérjük Önt is, kedves olvasónk, hogy az itt található kérdőív kitöltésével járuljon hozzá, hogy átfogóbb képet kaphassunk arról, hogyan vélekedik a mai munkáltatókról, munkahelyi környezetről és hogy összességében hogyan látja a munkaerőpiac aktuális alakulását.
Válaszadóink közt egy Ipad 2-őt sorsolunk ki!
Minden magyarországi humánerőforrás vezető és ügyvezető igazgató tudatában van annak, hogy milyen változások történtek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban 2010-ben.
Most, hogy egy második recesszió közeleg, úgy vélem, ez a kérdés jelentős témaként jelenhet meg egy vállalati értekezleten.
Ez a jogszabályváltozás 2011-től már a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokra is kiterjedt. Egy ezerfős multinacionális vállalatnak ötven rehabilitált munkavállalót kell alkalmaznia. Amennyiben ennek nem tesz eleget a cég, ki kell fizetnie 964 500 Ft-ot minden egyes hiányzó megváltozott munkaképességű alkalmazottért. Ez a jogszabály továbbra is él, és manapság is problémaként merül fel a vállalatoknál.
Mit tehetünk mi, a munkaerő-kölcsönzéssel – és közvetítéssel – foglalkozó vállalatok?
Képezhetünk-e hidat a munkavállaló és a munkáltató között úgy, hogy a megváltozott munkaképességűek integrálásával a munkáltatók profitábilisabbak legyenek és a rehabilitált munkavállalók is elégedettek legyenek?
A Kelly Services nagy hangsúlyt fektet a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitására, integrálására, hiszen ők is értékes munkaerői egy vállalatnak.
A Kelly Services…
- folyamatosan keresi azokat a „gyöngyszemeket”, akik számára nagy lehetőséget jelent újra elhelyezkedni a munka világában
- ismeri a jogszabályokat, professzionális tanácsadással tud szolgálni a cégeknek
- saját adatbázissal és a speciális kiválasztási igényeknek megfelelően nyújt segítséget Ügyfeleinek
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával járó előnyök pedig az alábbiak:
- erősödik a szervezeti kultúra
- a cég pozitív megítélése megnövekszik a társadalmi felelősségvállalás miatt
- a munkaügyi központok támogatási rendszere megkönnyíti a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételét (pl: bértámogatás és bérköltség-támogatás)
- alternatív foglalkoztatási formákkal flexibilisebb munkahelyek alakulhatnak ki
- azon húsz főt el nem érő állományi létszámmal rendelkező cégek esetén, akik megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak, adókedvezményben részesülnek, míg a 20 fő feletti cégek esetén, rehabilitációs hozzájárulást nem kell befizetni
Mik azok a tényezők, amik megnehezítik vagy többletfeladatot igényelnek megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén?
- személyre szabottabb odafigyelést igényel, mint az egészséges munkavállalók esetén
- ismerni kell a bonyolult jogszabályi háttért és támogatási lehetőségeket
- a munkaerő-kiválasztás speciális ismeretet igényel
- a munkába illesztés nagyobb odafigyeléssel jár
- munkaszervezési nehézség léphet fel (pl. csökkentett munkaidő bevezetése)
- több adminisztrációs kötelezettség terheli a cégeket (pl.: pályázatok esetén)
- fogyatékkal élők esetén akadálymentesítést, speciális segédeszközök használatát kell a cégnek igénybe vennie
- a megváltozott munkaképességűek mobilitás nehézségeivel kell a vállalatnak szembenéznie és azt kezelnie
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos nehézségekre, többletfeladatokra tudunk választ adni, a problémás helyzetből előnyt kovácsolni Ügyfeleink számára.
Az ebben a bejegyzésben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját
Viki
Rövidebb lett az álláskeresési járadék ideje…
(szeptember 1)
Ma reggel a munkahelyemre utazva éppen a szokásos rádióadásomat hallgattam ( lásd: Jazzy, 90.9) , amikor azt hallom, hogy a nemrég csődbe ment Radio Cafe –ról átköltözött ismerős hang kijelenti: Mától , azaz 2011-09-01, változtak az álláskeresési ellátások feltételei. Mind a jogosultság számítása, mind az ideje szigorodott, amiből talán a legismertebb rész az, hogy az álláskereső a korábbi max. 270 nap helyett most már csak maximum 90 napig jogosult járadékra. (természetesen ennek is számos feltétele van, de erre itt nem térnék ki, bővebben pl. a HR portálon lehet olvasni)
Azaz ez azt jelenti, hogy sajnos a munkavállaló bruttó fizetéséből levont összegért, most már kevesebbet kap vissza a munka nélkül maradt álláskereső. Ezt ugyanis nem állami juttatásként kell elképzelni, hanem egyfajta minden munkavállalóra nézve kötelező „biztosítás” féle, hisz nem más állami bevételekből kapják az erre rászorultak, hanem ezért mindenki fizetett, megdolgozott (min. 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkezni az elmúlt öt évben)
A jelenlegi gazdasági helyzetben természetesen ez is a megszorítási csomag része, főleg ha 4-6 hónapos átlagos álláskereséssel számolunk (ami egy piacképes tudással rendelkező pályázó esetében is normális). Hogy van–e egyáltalán elég állás nekik egy még mindig recesszióban lévő és 11% körüli munkanélküliséggel rendelkező gazdaságban az egy másik kérdés…. Hmm.
És akkor még a többi mai hírt nem is kommentáltam: a KSH -6,5% -os zuhanást jelentett a beruházásokban a második negyedévben éves alapon (írja a VG) ; a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az éves GDP 1,5 -2% lesz, azaz jóval a tervek alatt. Ez utóbbi negatív hatása valószínű újra jelentkezni fog a munkaerő piacon, hiszen a GDP arányos 2,5% hiányt viszont kőbe vésték ( kisebb GDP esetén azonos hiányösszeg is nagyobb % -ot mutat).
P.
Az ebben a bejegyzésben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját
A Kelly Services túl van az első sikeres kontraktori elhelyezésen , és ez alkalomból úgy gondoltam, írok egy rövid vitaindító bejegyzést a témában. Toborzási munkám során gyakran találkozom olyan informatikus munkavállalókkal, akik az állandó alkalmazotti jogviszony helyett a szerződéses megbízást részesítik előnyben. Sokszor olyannyira, hogy kizárólag ilyen szerződéssel hajlandóak munkát vállalni, ezzel elzárva magukat egy-egy lehetőségtől. Mások megengedőbbek: hajlandóak ugyan alkalmazotti viszonyba menni, de elvárják a kontraktorként elért bérszínvonalat, amit a munkáltató kevés esetben tud kifizetni, és mint később látjuk majd, néha nem is annyi az annyi.
Kétségtelenül kecsegtető lehet az informatikusok – főleg a fejlesztők – számára, hogy szerződéses megbízásokat vállaljanak, és ebből biztosítsák a megélhetésükhöz szükséges bevételt. Legtöbben az elérhető magasabb bevétel miatt választják ezt a formát. Egyik jelöltem szerint további fontos előny, hogy kontraktorként az elvégzett munka képezi az elszámolás alapját, így munkaidejét sokkal szabadabban oszthatja be, mint alkalmazottként. Ugyanakkor kérdésemre, hogy ez több szabadidőt jelent-e számára, egyértelműen nemmel válaszolt. Elmondása szerint kevesebb szabadideje van, mint alkalmazottként volt, ugyanakkor mégis flexibilisebben tudja beosztani az idejét.
Mivel a a programozói munkák az ún. SWI (small work item)-et leszámítva többnyire nagyobb léptékű projektekhez kötődnek, így jól alkalmazható a munkavállalás kontraktori formája ezen a területen. A jellemző projekthossz 3 hónaptól 1-2 évig terjed. Ennél hosszabb időt tölteni egy cégnél azonban gyanús lehet, mivel ekkor felvetődik, hogy az adott vállalat valójában állandó alkalmazottként dolgoztatja a munkavállalót színlelt szerződéssel – így kibújva az egyébként kötelező munkáltatói kötelezettségek alól.
A kontraktori szerződésnek lehetnek buktatói is. Mivel az ilyen típusú szerződést nem a MT, hanem a Ptk. szabályozza, a kontraktori szerződéssel dolgozó nem rendelkezik azokkal a jogokkal, amelyek alkalmazotti jogviszonyban megilletik őt. Ilyen a szabadság, folyamatos és rendszeres díjazás, valamint elbocsátása során a munkaviszony időtartama alapján megállapított végkielégítés. Ezért fontos már előre a szerződésben lefektetni, hogy egy-egy hosszabb projekt alatt a fizetés milyen ütemezéssel történik, és a hosszabb vakációzás körülményei mik lehetnek.
Sok munkáltató szeretne kibújni ezen kötelezettségek alól, s ekkor a már említett színlelt szerződésbe kényszeríti a munkavállalót. A bújtatott munkaviszony megítélésében három tényezőt szoktak vizsgálni: rendszeres-e a munkavégzés, a cég telephelyén történik-e és a cég eszközeit használja-e a munkavállaló. Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, akkor megvalósul a bújtatott munkaviszony esete. Egy jelöltem arról számolt be, hogy a cégek úgy próbálják kivédeni a gyanú felmerülését, hogy a munkavállalónak igazolnia kell, hogy több forrásból is rendelkezik bevétellel.
Interjúim során olykor az is megtörténik, hogy egy pár évet vállalkozóként lehúzó informatikus szeretne egy cégnél „nyugalmat” találni, és állandó munkaviszonyt létesíteni. Elmondásuk szerint ennek az az oka, hogy kontraktorként folyamatosan új projekteket kell keresni, aminek sikertelensége esetén nagy kiesések lehetnek jövedelmükben. Van, akinek ezek a kiesések olyan nagyok, hogy sokkal jobb jövedelmet tud elérni hosszú távon állandó alkalmazottként; másoknak pedig a személyiségéhez nem passzol az önmenedzselés ezen formája. Ezt a kockázatot, valamint a kiesések okozta bércsökkenést feltétlenül érdemes figyelembe venni, ha valaki állandó alkalmazotti viszonyból szeretne kontraktori formába váltani – vagy akár onnan vissza alkalmazotti státusba.
Az ebben a bejegyzésben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.
D. Peti
2011-ben egyre gyakoribb, hogy a fenti kifejezésekkel találkozunk IT vagy telekommunikációs berkekben. De vajon tudjuk-e, mikről is van? Íme egy kis segítség.
Meetup: Olyan kerekasztal jellegű szakmai beszélgetés, ahol egy-egy szakterület aktuális trendjeit, újításait beszélik át, osztják meg egymással tapasztalataikat, esetleges kétségeiket a szakemberek. Ilyen például a hazánkban lévő New Technology Meetup.
Meetoff: Olyan szeminárium vagy -sorozat, amely a nagyközönség számára, főként laikusoknak, bemutatják az aktuálisan jelenlévő dolgokat egy-egy szakterület vagy technológia kapcsán, egy-egy téma köré csoportosítva. Az előadásokat az idő rövidsége jellemzi, a kifejezést egyébként magyarok kezdték el bevezetni a köztudatba, hogy a bonyolult szakmai dolgokat közelebb hozhassák a felhasználókhoz.
Workshop: Szintén nagyközönség számára szervezett rendezvény, amely egyesítheti magában a szeminárium és a kiállítás jellemzőit. Szintúgy egy-egy téma köré szerveződik és főként laikusoknak vagy érdeklődőknek szól elsődlegesen. Az előadások viszont hosszabbak, sokszor egy egész napos rendezvényt tesznek ki. Workshopokat már évek óta szerveznek nem csak informatikához kapcsolódóan, a kifejezés angol nyelvterületről származik.
Az ebben a bejegyzésben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.
Ditta
Elmúltak már azok az évek, mikor Expresszet olvastunk a buszon és filctollal karikáztuk a nekünk tetsző álláshirdetéseket, papíron vezettük, hogy hova és mikor küldtük el önéletrajzunkat, és minden reggel keresztet vetettünk, hogy a jelentkezésünkre választ kapjunk (hmmm… vannak dolgok, amik sosem változnak).
Az utóbbi 10-15 év hatalmas változásokat hozott az informatika területén, és ez – sok más iparághoz hasonlóan – nagyban befolyásolta az álláskínálati és -keresleti piac alakulását. Megjelentek az online hirdetési felületek, az állásportálok és az utóbbi évek alatt a szellemi munkaerő és a cégek nagy része szép lassan áttért ezek használatára. Azonban a szemlélet maga részben megmaradt az Expressz szintjén: van egy hely, ahova az álláslehetőségek fel vannak töltve és onnan válogathatunk a kedvünknek megfelelően. Természetesen nagy áttörést jelentett, hogy feltölthetjük önéletrajzunkat és így egyből “reklámozhatjuk”, promótálhatjuk magunkat a munkáltatóknak / fejvadász cégeknek, de ez még mindig nem tűnik elég interaktívnak.
Ahogy viszont az online közösségi szolgáltatások megjelentek, úgy tűnik, hogy a munka és munkaerő keresés is újabb nagy lépés előtt állnak. Ezeket a jövőbeni változásokat próbáljuk most megjósolni azáltal, hogy a mai fiatalok milyen technológiákat használnak és milyen szokásokat követnek:
Végtelen információforrás
Amikor régen intellektulitásunkkal akartunk kérkedni, feltettünk valakinek egy olyan kérdést, amire – vélhetően – nem tudta a választ. Manapság mi kerülünk kellemetlen helyzetbe, ha ezt tesszük, hiszen ostobává válunk azéltal, hogy miért is nem kerestünk rá Google-ön (íme egy példa) vagy néztük meg Wikipedián? Hatalmas információhalmaz előtt ülünk nap mint nap és csak egy részét használjuk. A gyerekek ma már nem feltétlenül csak jegyzetelnek. Megnézik a tanár weboldalát, letöltik a példákat, próbálnak neten választ találni a feladatokra, e-maileznek egymással és az oktatókkal, online nézhetik meg az eredményeket. Ha valaki kíváncsi bármire, egyből a Google-ön (esetleg Bingen) keres, tehát mindenképpen fontos, hogy a jövő generációja már itt fog állást keresni, bármi is történik, ez az első információforrás Változtatni kell, hogy minél könnyeben megtalálhatóak legyünk! Fontos azt is tudni, hogy aki már hozzászokott a sok információhoz az megtanulja, hogy jól szűrje őket, tehát arra is választ kell találni, hogy mivel kelthetjük föl igazán az érdeklődésüket?
Online személyiség
Bármelyik fiatalt megkérdezzük, egész biztos, hogy valamelyik közösségi oldalon van online profilja, legyen az akár Facebook, LinkedIn, iWIW vagy más, valamilyen fórumhoz hozzászól, de egész biztosan valamely közösséghez (inkább közösségekhez) tartozik. Könnyen lehet, hogy a jövőben az álláskeresés is közösségi felületeken történhet: egymást kérdezik munkaadókról, lehetőségekről, technológiákról, állásokról. Fontos, hogy a munkáltatók aktívan tudják átadni a róluk és álláslehetőségeikről szóló információkat ebben a formában és nem csak statikus oldalakon keresztül (és ez már elindult jónéhány oldalon is, ld. Facebook, Twitter, stb.). Másik kérdés lehet, hogy vajon mennyire terjed el a video chat, lesznek-e ilyen interjúk (sőt, akár minden interjú lehet-e ilyen)? Egyáltalán, mennyire terjedhet el a távmunka és vajon lesz-e lényeges áttörés ezen a téren? Úgy tűnhet, hogy a felnövekvő generációnak ez nem jelentene túl nagy akadályt, kérdés, hogy a vezetők mennyire képesek változtatni a szokásaikon.
Multi projekt management
Nézzük meg a mai fiatalokat. A világgal együtt felpörögtek ők is. Egyszerre hallgatnak Ipod-ot, játszanak mobilon, néha írnak egy-egy tweetet. Ez mindenképpen abba az irányba mutat, hogy a munkastílus nagy változáson esik át, egyszerre nagyon sok helyre tudnak figyelni és közben mindezt lekommunikálni az ismerősökkel és ezt nem lesz nekik bonyolult munkába átültetni. Ezen felül manapság minden a kihívásokról szól, legyen az játék, valóságshow, stb. A verseny ma már életünk szerves részévé válik és meg kell tanulni együtt élni vele.
Mobilozás
Úgy tűnik, hogy manapság sokkal népszerűbb írásban közölni az információkat / gondolatokat, mint szóban (blog, twitter, facebook). Nem annyira hívjuk fel az ismerősöket, hogy mi van velük, hiszen enélkül is naprakészek vagyunk, mert látjuk ezeken az oldalakon, hogy mi történik vele. Vajon az álláskeresés területén is érdemes inkább az írásos formát választani? Így találni meg őket, ezen az úton?
Tesztelés
Az informatika ebben is nyújthat segítséget. Rengeteg online játék van már, ahol csapatokat alkotunk más emberekkel (akár a világ másik feléről is). Nos, miért ne lehetne megvalósítani ilyen formában egy assessment centert, ahol a jelentkezők egy videokonferencia keretein belül, közösen egy feladatot szimulálnak és ennek eredményeit, következményeit elemzik ki az interjúztatók (és akár sokkal mérhetőbb és kevésbé szubjektív elbírálással)?
Láthatjuk, hogy a jövő sok lehetőséget rejt magában. Jósok persze mi sem vagyunk és lehet, hogy marad minden változatlan az elkövetkezendő években is. Önnek mi a véleménye?
Bence
„Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.”
Munkakeresés közben rengeteg olyan hirdetésbe futhatunk bele, ami nekünk ugyan nem a legmegfelelőbb, de kollégánknak, barátunknak, családtagunknak tökéletes lehet. A Kelly Services ajánlói programjában nemcsak nekik tudunk segíteni az álláskeresésben vagy egy jobb lehetőség megtalálásában, de még saját magunknak is okozhatunk kellemes pillanatokat, hiszen ha az általunk ajánlott jelölt elhelyezkik rajtunk keresztül, akkor egy élménykártyában részesülünk, amit rengeteg érdekes és izgalmas szabadidős tevékenységre használhatunk fel.
További részleteket ezen az oldalon találhat.
„Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.”
Annyit írtunk már a Facebookról, hogy mi magunk is nehezen hisszük el! Szó volt például az anomáliákról, egy rövid, de annál kifinomultabb kultúrális megközelítésről és arról, hogyan is kerülhetünk el kellemetlen szituációkat.
Egy fontos dolog azonban kimaradt és ezt most szeretnénk megosztani a nagyra becsült olvasóközönséggel:
Mi is megtalálhatóak vagyunk a Facebookon és a Twitteren is, szóval ha valaki megelégelte, hogy a Farmville-ezzen vagy éppen semmi érdekessége nincs, amit megosztana a barátaival, ne adj’ Isten még az aktuális álláslehetőségek és munkaerőpiaci érdekességek is érdeklik, akkor ne habozzon egy pillanatig sem és like-oljon, kövessen minket, adja tovább a barátainak a hírt, hogy jelen vagyunk vagy szóljon hozzá egy-egy hírhez, ha éppen a kedve úgy tartja!
„Ezen a blogon kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.”
Idén is megrendezésre került Április 16.-án Magyarország (valószínűleg) legnagyobb mobil kommunikációs találkozója, mely a Mobile Meeting 2011 nevet viselte, helyszínéül pedig a Lurdy Ház egyik konferenciaterme szolgált. Nem fogok terjengős technikai specifikációkkal bombázni senkit a kiállított és bemutatott termékekről, ezt valószínűleg máshol megtalálhatják azok, akiket főleg ez érdekel. Inkább a saját lényeges információkat osztom meg a következőekben.
Helyismeret hiányában nagyjából 20 percembe került, mire megtaláltam a meeting helyszínét, amit tetőzött egy jó 25 perces sorban állás, ugyanis be kellett jelentkezni mindenkinek a regisztrációs rendszer miatt. Mindezért cserébe hostess lányok és több reprezentációs ajándék fogadta az érkezőket, nem is beszélve az ásványvízről és pogácsáról. A konferencia terem két részre volt osztva, egyik részén a kiállítók standokon promótálták termékeiket, a másik részen pedig az előadások folytak. A kiállítók között volt a Sony Ericsson, akinél az új Playstation telefonnal és két másik, fényképezésre kiélezett készülékkel találkozhattunk. A mellette elhelyezkedő standon a ViewSonic 7-, illetve 10 colos táblagépeit, navigációit csodálhattuk meg. Nagy erőkkel képviseltette termékeit a Nokia, hatalmas népszerűségnek örvendett az LG standja, a HTC-nél is folyamatosan tömegek nézelődtek. Valamivel kevesebb érdeklődésnek örvendhetett (hozzáteszem méltatlanul) az Alcatel standja, a Microsoft is jelen volt, és két kereskedelmi cég is kint járt, akik értelem szerűen nem hoztak sok újdonságot, ha csak az iPad 2 nem jelent azt. Lehetőséget nyújtottak a Microsoft Kinect rendszere általi ügyességfelmérésre is, amihez túl öregnek éreztem magam, ezért el is kerültem. Külön kis színfoltot jelentett a legújabb játékos, a cseh érdekeltségű MyPhone standja, aki a mobil piac kiaknázatlan lehetőségeit igyekszik meglovagolni termékeivel.
A legérdekesebb két termék véleményem szerint a HTC táblagépe, valamint az Alcatel prototípus telefonja volt, ami ha megérzésem nem csal, kvázi piacot fog robbantani az év végi megjelenésekor. Bizonyára az LG újdonságait is élveztem volna, ha kézbe vehettem volna, de a tömeg másképp alakította.
Röviden az előadásokból:
A szervező csapat rövid és vicces felvezetése után érkeztek is sorra az előadók, akiktől igyekeztem okosat kérdezni, ha már lehetőséget adtak rá.
Elsőként a Sony Ericsson képviselője állt színpadra. Mint kiderült, a Sony által kidolgozott technológiák mobil környezetbe történő átültetése az a vonal, amit továbbra is fontosnak tartanak (olyan technológiákról van szó, mint amit Cybershot, Playstation, Bravia, Walkman termékek képviselnek). Hasznos információ, hogy a Google ígéretet tett a fizetős Android Market szolgáltatás 30 további országba való bevezetésére, amiben remélhetőleg hazánk is benne lesz. A kérdezés lehetőségét megragadva megérdeklődtem, hogy milyen hatásra számítanak az Xperia Play (aka Playstation telefon) és a hamarosan megjelenő új Sony hordozható konzol, az NGP lehetséges piaci rivalizálásáról. A válasz szerint lesz termékkannibalizmus, de aki a kényelemre hajt, az Xperia-t fogja választani, aki a teljesítményt szeretné zsebre vágni, az NGP-t veszi majd meg.
A második előadó az Alcatel volt, aminél lényegesen kevesebb ember jelent meg. A jelenlegi és a jövőben tervezett termékek bemutatásából kiderült, hogy továbbra is az alsó és a közép kategóriás termékvonalat célozzák meg, főleg zárt rendszerrel szerelt telefonjaikkal, azonban a felső kategóriás készülékük Android rendszert is kaphat majd. Érdekesség, hogy júniusban jelenik meg majd egy táblagépük, amihez 1 GHz, kapacitív kijelző, Android 2.3 és nagyon is megnyerő ár társul majd. Az előadásban nem szerepelt az a prototípus telefon, amit standjuknál fogdosni is lehetett. Ez ugyanilyen paraméterekkel rendelkezik majd, valamint hatalmas kijelzővel, nagyon is megnyerő dizájnnal és természetesen nagyon jó árral házasítva kerül majd piacra. Én már el is kezdtem spórolni.
A harmadik előadó az LG volt, amely előadás nagy részéről lemaradtam, mert Parádi Attilával, az Alcatel egyik képviselőjével hosszasan elemezgettük a piaci lehetőségeiket és a jelenlegi helyzetüket. Itt lényegesen több ember ült le megtekinteni az újdonságokat. Sajnos nem láttam a 3D, a kétmagos telefonról szóló bemutatót, azonban az új táblagépükre már visszaértem, aminek legfőbb jellemzője a kétmagos, két szálas erőmű, vagyis processzor, ami benne dolgozik. A körbejáró mikrofont magamhoz ragadva meg is kérdeztem, hogy lesznek-e olyan táblagépeik, amelyek nem az aktuális csúcstechnológiát vonultatják fel, és alacsonyabb árfekvéssel rendelkeznek majd. Az előadó sajnos nem volt felhatalmazva az egyenes válaszadásra, de annyit elárult, hogy ha az év második felében figyelem a médiákat, választ kapok kérdésemre. Ez nekem felért egy burkolt igennel.
A MyPhone előadásán szinte csak elvétve voltak érdeklődők. Nem is csoda, hiszen Csehországból indulva két éve gyártanak telefonokat, hazánkban csak idén kezdtek el együttműködni a disztribútorokkal. A két SIM kártyás és az idősek számára fejlesztett telefonok piacán tevékenykednek, nagyon jó árfekvéssel és bevallásuk szerint nagyon jó minőségű termékekkel. Méretüket jellemzi, hogy a cseh mobilpiac 6%-át birtokolják, és tavaly 200 000 készüléket adtak el. Idén hazánkban 30-40 000 készüléket szeretnének értékesíteni. Viszont talán egyedül a piacon ők ajánlanak két év door-to-door garanciát termékeikhez.
A Nokia előadásán ismét többen jelentek meg, ahol hallhattunk az új termékeikről, valamint az OVI Store fejlődéséről és számos adatáról. A Symbian legújabb, Anna névre hallgató változata is említésre került, valamint az is, hogy az új, gyorsabb Qt Quick segítségével sokkal egyszerűbben lehet fejleszteni ezekre a platformokra. Kiderült, hogy idén még a Symbian-ra koncentrálnak majd, azonban 2012-től már főleg a Windows Mobile rendszerei futnak majd készülékeiken.
Végezetül a Microsoft tartotta meg előadását, ahol főleg a Windows Phone 7 volt a téma, azon belül is az, hogy segítségével majdnem teljes PC értékű eszközt tarthatunk zsebünkben. Elárulták, hogy tervezik céges verzió piacra dobását, amiből valószínűleg hiányozni fog az XBOX Live funkció. Terveik között szerepel továbbá a nagyobb testreszabhatóság felé való elmozdulás is.
Érdekes és tartalmas összejövetel volt, én biztosan elmegyek a következő évben is rá, ahol talán már informatikai kiállítók is jelen lesznek.
Petya
Ebben a cikkben kifejezésre jutó nézetek csakis az enyémek, és nem feltétlenül tükrözik munkaadóm álláspontját.
A Kelly IT álláslehetőségei Microsoft Technet Portál Informatikai hírek – SG.hu Informatikai hírek – HWSW Gazdasági hírek – HVG
