A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége pályázatot hirdet HR Oscar néven felsőoktatási hallgatóknak, akik HR-ből írják a diplomájukat, és vállalti HR-eseknek, akik büszkék elért eredményeikre.

Felhívás hallgatók számára:

Az őszi állásbörzéken elég sok frissdiplomás, vagy diplomázás előtt álló HR-essel volt szerencsém találkozni, akik arra panaszkodtak, hogy a válság megnehezítette az elhelyezkedést számukra. Sajnos egyet kell értenem velük. A cégek számára evidens, hogy nehéz anyagi helyzetben nem a pénzügyön, a termelésen vagy a logisztikán spórolnak (hiszen ezek nélkül megáll az üzletmenet), hanem a HR-en és a marketingen.

Friss diplomás HR-esként azoknak van előnyük a piacon, akik már az egyetem alatt is kitűnnek, és kapcsolatokat építenek. Erre kiváló lehetőség a verseny, amit a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége hirdetett meg HR Oscar néven. HR témájú szakdolgozattal vagy TDK munkával lehet nevezni, munkaerő-kiválasztáshoz, -kölcsönzéshez, vezető kiválasztáshoz, fejlesztéshez, munkaügyi kapcsolatokhoz, HR tervezéshez/kontrollinghoz, HR információs rendszerhez, a gazdasági válság HR-t érintő hatásaihoz kapcsolódó témában.

Felhívás vállalati HR szakemberek számára:

A válság a vállalati HR szakembereket is új kihívások elé állította. Ugyan több ma az álláskereső, de a cégek vezetése részéről sok helyen megnőtt a nyomás, hogy csak a legkiválóbb embereket a lehető legalacsonyabb költségen alkalmazzák. A céges tréningek költségvetését sok helyen csökkentették, ugyanakkor a HR-esek nagy része tisztában van vele, hogy néhány kulcstréningre szükség van a vállalat hatékony működése érdekében. Hogyan lehet ezt a problémát áthidalni? Nem is beszélve arról, hogy sokan most ismerkednek az outplacement fogalmával. A HR-esek kétféleképpen is nevezhetnek: egész csapatot is be lehet nevezni a versenyre, valamint keressük 2009 legjobb válságkezelő HR szakemberét is.

Az összes dolgozatot független szakmai zsűri bírálja el, a szervezők pedig értékes díjakat ajánlottak fel. További információhoz a pályázati kiírás innen letölthető. Sok sikert a jelentkezőknek!

Peti – Kelly Financial Resources csapata

Az Informatika és az Ezoteria

            Az emberek többsége meg van győződve róla, hogy az Informatika épp olyan exakt tudomány, mint a villamosságtan vagy épp a matematika.  Egyértelmű, pontos szabályok alapján, azonos, egyértelmű lépések ugyanahhoz az egyértelmű és ismert eredményhez vezetnek.  Ám az, aki már mélyrehatóbban foglalkozott IT-val, esetleg éveket töltött el rendszerüzemeltetésben vagy akár egy komplex szoftver kidolgozásában, tesztelésében, bevezetésében – nos, az tudja ez nem így van.

            Elsőször is bizonyára sokunk ismer olyanokat, akiket valahogy nem kedvelnek a műszaki eszközök és a számítógépek. Mégha ők rendszeresen használják, szeretik is az IT-ban rejlő lehetőségeket, szabadságot, szórakozást mégis ők azok, akiknél a leghétköznapibb eszközök és programok is elromlanak, lefagynak bár ugyanazokat a tevékenységeket végzik, mint kollégáik.  Az Ő személyiségük antagonisztikus ellentétben áll az Informatikában megtestesült digitális közeggel.

            Ha Einstein után abból indulunk ki, hogy minden anyag energia, az energia pedig nyitott rendszerek esetén szóródik, szökik, azaz a rendszer entrópiája nő (lásd termodinamika J ), akkor könnyen eljutunk arra a következtetésre, hogy ezek az emberek olyan hullámhosszú „disszonáns” kisugárzással rendelkeznek, melyek a körülöttük lévő rendszerek entrópiáját számottevően növelik.  A megnövekedett entrópia, energikus szétszórtság pedig törvényszerűen vezet a környezetükben lévő informatikai eszközök rendellenes működéséhez.   Ha ez igaz, akkor megértjük a szakállas rendszergazda hibakijelzős viccet:  „Please press Ctrl-alt-del  and change your user to continue”

Más megoldás?  Lehet, hogy a felvételi eljárások közé be kellene építeni egy auraelemzést is?

            Itt vannak ugyanakkor azok a szintén hétköznapi esetek, amikor tapasztalt IT-s kollégáink vagy mi magunk szembesülünk azzal, hogy ugyanaz a hiba akár ugyanazon a gépen is nem oldható meg mindig ugyanazzal a módszerrel. Nem működik a külső levelezésünk és ez mindig DNS szerverünk hibája volt? Webszerverünkre még mindig panaszkodik néhány felhasználó, bár „homogén” PC rendszereink vannak?  Hiába van több éves tapasztalata az IT-s kollégának be kell ismernie mindig előfordulnak olyan esetek, amiket megold ugyan, de ha őszinte magához nem tudja hogyan.  Nem tudja hogyan, hiszen tudatos lépései nem vezettek eredményre és talán reprodukálni sem tudná a megoldás menetét. Persze ez az adott helyzetben inkább megkönnyebbülést és nem fejtörést okoz… huhh …Végre ezen is túl vagyunk…  Így az évek során kialakul egy nem tényeken alapuló ezoterikus tudás-gyakorlat, ami nem áll messze a kézrátételtől vagy az energiaátviteltől.  Ezért van az sokszor, hogy mikor a felhasználó IT-st hív , annak ugyanolyan 1-2 klikkelésére a rendszer újra működik bár előtte szegény mezei felhasználónk mindent (és azt az 1-2 klikket is) kipróbált és nem érti,  nem érti,   mi történhetett ….

Volt már a fentiekhez hasonló eseted?  Írd meg nekünk, kiváncsiak vagyunk rá mi is.

Egy hete voltam egy Microsoft előadáson (úgy gondolom egy jó IT fejvadásznak legalább annyira követnie kell a trendeket, mint egy informatikusnak), ahol az optimális munkakörnyezet volt a fő téma.  Itt persze rögtön el is térhetnénk a tárgytól, ha arra gondolok, hogy sokaknak valószínűleg ez azt jelenti, hogy az optimális az, ha békén hagyják, de legalábbis szabadságon van a főnöke. Nos nem erről volt szó.

Szóval optimális munkakörnyezet… Természetesen ITIL alapokra húzott MOF-on és minden Microsoft–ra bazírozva, ami nem lepett meg. Milyen is lehetne a tökéletes világ, ha nem Microsoft alapú, ahol színes ablakokon keresztűl tűnődhetünk el a világon; terelgethetjük bit és user csordáinkat és ahol a távolban a sűrűn rakott Service Packek között pillanthatjuk csak meg az  élet kvintesszenciáját?   A tökéletesség érdekében a Microsoft persze most sem találta fel újra a kereket, Operation FrameWork-jét teljes mértékben az ITIL szerint alkotta meg, ami okos dolog volt, ugyanakkor fel is merül bennünk a kérdés, vajon miért nem volt elég akkor az ITIL.

Hallhattunk a vékony és vastag kliensek közötti dilemmáról (itt a modellektől eltérően nem mindig a vékony a legszimpatikusabb), a virtualizáció újabb áttekintéséről (ebben még Morpheus és Neo is talált volna érdekeset), benne elsősorban a Desktop virtualizációról és a Windows 7 lehetőségeiről. Megtudhattuk azt is miért jobb a Hyper-V, mint a Vmware és mikor érdemes App-V-t használni.  Mindezek a technológiák arra hivatottak, hogy egyszerűbbé tegyék rendszerünk felügyeletét és, hogy minél inkább közelítsük azt egy monolitikus, könnyen menedzselhető egység felé, amit sajnos még a Windows 7–el sem tudunk teljesen elérni.

De hogyan is jutottunk el 2009-re idáig, hiszen volt nekünk már tökéletes IT rendszerünk? Gondoljunk csak a 60-70-es évekre: egy vállalati, sőt egyetemi IT rendszer 100%-ban a rendszergazdák birodalma volt. Ott állt a központban a “Számítógép”, amihez valójában senki sem nyúlhatott – max. kaptak egy borostyánszín terminált egy shell-el (semmi multifunció, ablakok, stb.), ahol megírhatta a felhasználó a programját és jó eseten beütemezhette mikor fusson. Nem volt demokrácia, de rend volt és fegyelem -  ez maga volt a digitális autokrácia kora, a tökéletesség.  Egy baj volt csak:  a felhasználóknak nem tetszett és ahogy megjelent egy cég, ami személyre szabott számítástechnikát kínált, a tökéletes világ alapjait alámosta a DOS és az őt profi módon meglovagoló Microsoft.  A bűn megfogantatott és innen nem volt megállás.  A felhasználók egyre több jogot követeltek és kaptak is, majd még többet és így tovább – ez vezetett el a heterogén rendszerek sűrűjébe, a színes-szagos programokkal szegélyezett hardware és software ingoványba, ahonnan csak az Orákulum tudja a kiutat.  Jó ez így nekünk? Világ rendszergazdái, egyesüljetek!

KP

Következik: „Az Informatika és az Ezoteria”

Sziasztok

Úgy látom nem csak minket foglalkoztat ez a téma, bővebb információt találtok itt.

IT-soknak itt van bővebb leírás, mely segít megérteni mit is takar az állás neve.

Korábban is írtunk erről – itt.

Jó álláskeresést, reméljük sikerrel jártok!

Üdv,

A Kelly IT Resources Csapata – no meg Freya

Távmunka III.  – Nemzetközi trendek, hazai eszközök

Sokatok jelzi interjún, vagy mikor telefonon megkeressük, hogy szívesen dolgozna otthonról… Az informatikai feladatok nagy része lassan bárhonnan elvégezhető. Ahhoz, hogy otthonról dolgozz bizonyos jogi feltételeknek is meg kell felelni. Ez a dolog még elég gyerekcipőben jár itthon, sok cég ódzkodik a bevezetésétől, míg néhány nemzetközi cég meg mihamarabb be akarja vezetni.

E cikkünkben szeretnénk beszámolni kicsit a jogi hátteréről és felsorolunk néhány érvet és indokot munkáltatói és munkavállalói oldalról.

Korábbi cikkünkben olvashattatok róla mi a távmunka, megismerkedhettetek a típusaival és megjelenési formáival, továbbá megemlítettünk néhányat a munkaadói és munkavállalói előnyökről és hátrányokról. Mostani cikkünkben beszámolunk némi nemzetközi információról is.

A számítógép és az internet használata a távmunkában

A távmunka végzése során nélkülözhetetlen számítógéppel és valamilyen szélessávú Internet-kapcsolattal rendelkeznünk. A gazdasági, társadalmi és egyéni versenyképesség szempontjából rendkívül fontos, hogy a munkavállalók milyen arányban és mértékben képesek használni az infokommunikációs eszközöket, hiszen egyre több munkahelyen, a gazdaság egyre több szegmensében van szükség ilyen jellegű tudásra. Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet. Az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70%), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában, ahol 20%, illetve 25% volt ez a mutató. Magyarország e tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a magyar munkavállalók 35%-a használt rendszeresen számítógépet munkájához. Az Eurostat felmérései szerint a magyar háztartások több, mint felében volt legalább egy számítógép 2007-ben. Az otthoni hozzáférések arányát illetően elmondhatjuk: Magyarországon a háztartások 38%-a rendelkezett 2007-ben internet hozzáféréssel. Az „internet-kapcsolatok minősége” tekintetében a hazai helyzet kedvezőbb: az on-line magyar háztartások több, mint háromnegyede ma már valamilyen szélessávú technológiával éri el a világhálót. Ez magasabb részarány, mint az EU-27 60% körüli átlaga.

Távmunka elterjedtsége Európában és Magyarországon

A távmunka magyarországi elterjesztésében jelentős szerepet vállal a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és szakmai tanácsadó testülete, a Távmunka Tanács. A távmunkás foglalkoztatás Európában számottevő arányt képvisel. Ma Magyarországon a munkavállalók mintegy 5%-a dolgozik távmunkában, ami igen jelentős előrelépés a 2002-es 2%-ról, de még mindig elmarad az EU 13-14%-os átlagától. A tárca célja, hogy ez az arány elérje a minimum 8-10%-ot az EU költségvetési ciklus végére.

A kormányzat távmunkát ösztönző intézkedései

A távmunka alkalmazásának ösztönzésével a minisztérium szakpolitikai célja a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzetben, illetve fogyatékkal élők visszatalálásának elősegítése a munka világába.

Törvénymódosítás

Az ösztönzés és alkalmazás elősegítésére a tárca kezdeményezte a Munka Törvénykönyvének módosítását, amely megvalósult a 2004. évi XXVIII. törvénnyel.

További cikkek a témában

- Az atipikus foglalkoztatás jelentheti a megoldást a válságban  

-  A távmunka a leépítés alternatívája lehet

- Még mindig félünk az atipikus foglalkoztatástól

A Kelly IT Resources Csapata – Dius

 à Forrás – Helykereső magazin 2009 tavasz

Sokatok jelzi interjún, vagy mikor telefonon megkeressük, hogy szívesen dolgozna otthonról… Az informatikai feladatok nagy része lassan bárhonnan elvégezhető. Ahhoz, hogy otthonról dolgozz bizonyos jogi feltételeknek is meg kell felelni. Ez a dolog még elég gyerekcipőben jár itthon, sok cég ódzkodik a bevezetésétől, míg néhány nemzetközi cég meg mihamarabb be akarja vezetni.

E cikkünkben szeretnénk beszámolni kicsit a jogi hátteréről és felsorolunk néhány érvet és indokot munkáltatói és munkavállalói oldalról.

Korábbi cikkünkben olvashattatok róla mi a távmunka, megismerkedhettetek a típusaival és megjelenési formáival. Most olvashattok a munkaadói és munkavállalói előnyökről és hátrányokról.

Miért jó a távmunka a munkaadónak

- A távmunka gyorsan, gazdaságosan és viszonylag olcsón kialakítható,

- a döntő előnyt a távmunka alacsonyabb költsége jelenti, a kezdeti kiugró ráfordítások gyorsan megtérülnek, az ingatlan- és rezsiköltségek drasztikusan csökkennek,

- földrajzi távolságtól függetlenül szakértői bázist lehet elérni, működtetni,

- rugalmas létszámgazdálkodás valósítható meg, mindig annyi munkaerő foglalkoztatható, amennyire éppen szükség van,

- rugalmas munkahely, amely a változó feladatokhoz, igényekhez gyorsan alkalmazkodik,

- a távmunkások teljesítménye, termelékenység jobb, a munkaügyi kiadások is csökkennek,

- a szolgáltatás minősége javul,

- a vezetés menedzsment szemlélete, munkája is javul,

- a 24 órás készenlét lejtősége (szervizeknél, tanácsadásnál, technikai supportnál, stb.) könnyebben szervezhető meg.

A munkavállalókat érintő előnyök

- a munkakörülmények szabadabb alakítása,

- nagyobb rugalmasság, mozgási szabadság a munka beosztásában és szerkezetében,

- kevesebb ingázás, csökkenő stressz,

- a magánélet és a munka jobb összehangolásának lehetősége,

- javuló életminőség

- a fogyatékosok, rokkantak, kisgyermeküket nevelő szülők, a betegeket, vagy időseket otthon gondozók is munkalehetőséget találhatnak,

- rugalmas munkahely, amely a változó élethelyzethez leginkább alkalmazkodik,

- az egyén biztonsága, biztonságérzete javulhat,

- a földrajzi korlátok megszűnnek, az otthon földrajzi fekvéséből fakadó hátrányok mérséklődhetnek,

- az egyén munkája mobillá válik, az egyén nincs egy adott munkahely adott telephelyéhez kötve

- nincsenek életkori kötöttségek, életkori korlátok

- képzettségének és képességének megfelelő munkát lehet választani.

Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök

- csökken a környezetszennyezés, a közlekedési dugók okozta gondok is csökkennek,

- a nagyvárosok zsúfoltsága csökkenhet,

- az energiafogyasztás is csökkenhet,

- a távmunka új munkakultúrát eredményezhet, fejleszti a humán tőkét, mérsékelheti a munkanélküliséget, javítja az esélyegyenlőtlenséget,

- a távmunka széleskörű alkalmazása korszerűsíti a munkaerőpiacot, ösztönzi a munkaerő felkészítését, átképzését,

- fejleszti, modernizálja a szervezeti rendszereket, növeli a gazdasági teljesítményeket,

- hátrányos településeken javulhat a foglalkoztatottság,
- az egészségügyre, betegellátásra fordítandó költségek mérséklődhetnek,

- a helyi közösségeket fejlesztheti,

- a rokkantak, hátrányos helyzetűek több foglalkoztatási lehetőséghez juthatnak,

- a régi ipari körzetek megújítását segítheti.

Mit mondanak a távmunka támogatói?

- „A távmunka rugalmas, versenyképes szervezeteket hoz létre, új munkaalkalmat, esélyegyenlőséget teremt, mérsékli az egyéni és közösségi hátrányokat.”

- „A távmunka révén növekszik a termelékenység, javul a kimenő teljesítmény, jobb lesz a nyújtott szolgáltatás minősége”

Mit mondanak a távmunka ellenzői?

„Sok vezető ragaszkodik a meglévő helyzethez, tart a változástól.”

„Többen nem ismerik fel a változás szükségét.”

„Problémát okoz azok ellenőrzése, akik – nincsenek szem előtt.”

„Sokan a távmunkát a hagyományos bedolgozói munkával keverik össze.”

„Egyes szociológusok felvetik a távmunkások társadalmi és szakmai elszigeteltségének potenciális veszélyét.”

A munkavállalók részéről felmerülő problémák

- önbizalom hiánya,

- a munkavállalói státusszal összefüggő érdekvédelem, elismertség, előmenetel és javadalmazás vélt vagy valós hiánya, megváltozott és átértékelt lehetőségek a céggel kapcsolatban,

- társadalmi és szakmai elszigeteltség, kirekesztődés,

- csökkenő karrierkilátások,

- a házi munka és távmunka összekeveredik,

- növekvő háztartási költségek,

- az otthonlétből eredően gyermek- és idősgondozás összehangolása a távmunkával feszültséget okozhat.

A munkaadók által megfogalmazódó gondok

- távmenedzselésre nem minden vezető képes,

ez ellenőrzés, kommunikáció és logisztikai rendszer megváltozása, mivel megszűnik a napi „szemtől-szembe” történő kapcsolat, a közvetlen kommunikáció,

- adatvédelem és adatbiztonság, üzleti titoktartás és titokvédelem információrendszerének kérdései,

- költségek alakulása (a távmunkahely kialakítása egyszeri, de viszonylag jelentős ráfordítást igényel, de számítani kell a folyamatos működtetés, karbantartás és szervizelés költségeit is).

A felmerülő problémák eredményes kezeléséhez kulcsfontosságú szerepe van a bizalomnak a vezetők és dolgozók között. A bizalomra épülő munkakapcsolat, a jól körülhatárolt és pontosított ellenőrző rendszer, a végzett munka mérhetősége és értékelési rendszere a sikeres távmunka alapja.

Az eredményes távmunka végzéshez gondos és körültekintő tervező, elemző és szervezőmunkára van szükség. A távmunka bevezetése során kulcskérdés a vezetők megnyerése, a vezetői támogató, ösztönző légkör elérése, a távmunkára alkalmas munkavállalók figyelmes kiválasztása, a távmunkába való bevonás önkéntességének biztosítása, a szervezetek és a távmunka programban részt vevők alapos szakmai felkészítése, képzése, a távmunka folyamat folyamatos ellenőrzése és karbantartása, korrekt teljesítményt mérő és regisztráló rendszerek, módszerek alkalmazása.

Jó eredmények ott érhetők el, ahol a korszerű munkaszervezést fejlett humánerőforrás-gazdálkodás, szisztematikus szakképzés, képzés segíti, ahol az informatikai kultúra alkalmazásának személyi és tárgyi feltételei adottak.

Nem sokára jelentkezünk nemzetközi statisztikákkal, hogy lássátok más országokban mennyire elterjedt a munkavégzés e formája.

Korábbi írásaink a távmunkával kapcsolatban – Távmunka I. Általános tudnivalók

A Kelly IT Resources Csapata – Dius

à Forrás – Helykereső magazin 2009 tavasz

Az informatikusok egy része olyan cégnél dolgozik, melynek ez az alaptevékenysége, például egy szoftverfejlesztő cégnél, vagy egy szerverüzemeltetéssel foglalkozó cégnél.

Más részük meg olyan vállalatnál dolgozik, amelynek más az alaptevékenysége, például egy pénzügyi cégnél dolgozik az informatikai osztályon.

Vajon van különbség a kettő között?

Néha érzékeljük a különbséget, mikor jelöltjeinkkel beszélünk.

Mennyiben szán több pénzt a képzésekre, egyéb fejlesztésre, pl.: új szoftverek, technológiák bevezetésére egy olyan cég, ahol az informatika csak egy részterület, támogató terület, de nem az alaptevékenység?

Vagy most a válság idején mely kiadásokat függeszt fel egy kereskedelmi cég? Lehet most akartak új CRM rendszert bevezetni, de most felfüggesztik a bevezetést és inkább a termékfejlesztésre költenek. 

Vagy egy szoftverfejlesztő cégnél sem vesznek jobb verziójú fejlesztőkörnyezetet, hisz ez az egyik dolog, ami segít megtartani versenyképességüket? Vagy egy üzemeltető cégnél könnyebben beruháznak még válság idején is egy jobb rendszer-felügyeleti eszközre, mellyel hatékonyabban tudják figyelni a szervereket?

Most a válság idején sokan arról beszélnek mely szektorokban bocsátanak el embereket.

Arról ritkán esik szó, hogy az egyes szakemberek mennyiben tudnak a legkorszerűbb technológiákkal dolgozni, mennyire küldik őket gyakran képzésekre, mellyel naprakészek lehetnek legalább elméletben a szakterületükön, pedig az IT szektorban ez létkérdés.

Szektorok	Szakterületek
	Mérnök	Pénzügy	HR	IT – szoftverfejlesztés, üzemeltetés, stb.	Marketing	Sales
Pénzügy – bankok, könyvelőirodák, pénzügyi tanácsadócégek, stb.				x
Maketing – Reklámügynökségek, piackutató cégek, stb.				x
IT – Szoftverfejlesztő cégek, Támogató központok, Tanácsadócégek, stb.				x
Energia – Olajipari cégek				x
Kereskedelem – Kis – és nagykereskedelmi cégek				x

Te hol dolgozol?

A legfrissebb technológiákat használod?

Naprakész a tudásod?

Van lehetőséged elmenni képzésekre, van speciális képesítésed a területeden?

Sokatok jelzi interjún, vagy mikor telefonon megkeressük, hogy szívesen dolgozna otthonról… Az informatikai feladatok nagy része lassan bárhonnan elvégezhető. Ahhoz, hogy otthonról dolgozz bizonyos jogi feltételeknek is meg kell felelni. Ez a dolog még elég gyerekcipőben jár itthon, sok cég ódzkodik a bevezetésétől, míg néhány nemzetközi cég meg mihamarabb be akarja vezetni.

E cikkünkben szeretnénk beszámolni kicsit a jogi hátteréről és felsorolunk néhány érvet és indokot munkáltatói és munkavállalói oldalról.

Mi a távmunka?

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium két definíciót használ a távmunka meghatározására:

- A távmunka az információs és tudás alapú társadalom infokommunikációs eszközökkel támogatott munkavégzési formája. Nem csodaszer, nem nyújt mindenre megoldást, de a fejlett világ tapasztalatai azt jelzik, hogy alkalmazása egyaránt kedvező lehet a munkavállalóknak, vállalkozásoknak, a közösségi szektor szervezetinek, az állami szerveknek, önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek.

- A távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teaházakban, vagy telecenterekben), önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Munkája eredményét (amely valamilyen elektronikus formában továbbítható dokumentum) valamilyen távközlési módszerrel (interneten, intraneten, email-en, vagy valamilyen elektronikus levelező rendszeren, stb.) továbbítja, s többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkáltatójával, főnökével és munkatársaival így elsősorban elektronikus úton, telekommunikáció révén tartja a kapcsolatot. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként van szükség.

Bár sokan még nem ismerték fel hazánkban a távmunkában rejlő lehetőségeket, a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ez egy viszonylag új, modern, gazdaságos és hatékony formája a foglalkoztatásnak. Az IT fejlődésével világosan kimutatható az elmozdulás az új típusú foglalkoztatási formák irányába, hiszen a távmunkás forma egy jóval rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé, minden jel arra mutat: a távmunkáé lesz a jövő.

A távmunka típusai

1. Otthon végzett távmunka

- a távmunka-végzés alapvető formája,

- néhányan a munkájuk többségét otthon végzik, míg mások a munkaidő egy részét megosztják otthonuk, illetve munkahelyük között,

2. „Közeli” munkaközpontokban végzett távmunka

- ezek a teaházak, közös távmunka-központok, olyan szervezési megoldások, melyek révén a cég központjához, vagy a munkavállalók többségéhez közeli helyen az irodai működés feltételeit teremtik meg, annak érdekében, hogy a költséges és fárasztó ingázást mérsékelni lehessen.

- telecenterek, amelyeket helyi közösségek, önkormányzatok hoznak létre, akik a létrehozás pénzügyi fedezete mellett szerepet vállalnak a folyamatos finanszírozásában is, annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások megerősödését előmozdítsák.

3. „Mobil”, vagy „vándorló” távmunkások által végzett távmunka, amely a munkavállaló munkájával kapcsolatos utazásaihoz, vándorlásához kapcsolódik.

4. „Kiegészítő szatelit irodákban” végzett „közösségi” távmunka, vagy „back-office” call-centerekben végzett távmunka.

5. Virtuális szervezetek, hivatalok és irodák.

Megjelenési formái

Nemzetközi tapasztalatok szerint nem minden távmunkás dolgozik teljes munkaidőben távmunkásként. Ellenkezőleg. Az otthon dolgozó távmunkások többsége az ún. alternatív, vagy osztott távmunka végzést preferálja, amikor a munka nagy részét otthonában, másik részét pedig munkahelye telephelyén, vagy annak központjában végzi.

A távmunkát, mint atipikus munkát egyaránt lehet munkaviszonyban alkalmazottként, megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozóként végezni.

Távmunkában valamennyi olyan tevékenység elvégezhető, amelyhez egy PC és/ vagy telekommunikációs eszközök sokasága felhasználható (faxok, mobiltelefonok, PDA-k, stb.). Az adatrögzítéstől, adatkezeléstől kezdve, call centerekben vagy mobilan végzett közérdekű tájékoztatói, szakértői tevékenységen át, az újszerű web-szakmai feladatok megoldásáig a skála szinte végtelen. A leendő távmunkástól elvárható szakmai ismeretek, jártasságok és tapasztalatok színvonala is az elvárt feladattól függően differenciálódik.

A távmunka a nemzetgazdaság valamennyi szektorában alkalmazható. Nemzetközi tapasztalatok szerint először az IT szektorban, a biztosítási és banki piacon kezdték alkalmazni. Gyakori, hogy tőkeerős gazdasági vállalkozások szervezetük korszerűsítése során a projektorientált feladatmegoldás, a decentralizált döntéshozatal miatt helyezik előtérbe a távmunkát. A távmunka eredményes eszköz lehet a rugalmas piaci alkalmazkodás során. A közösségi államigazgatási szektor is jól jár a távmunka alkalmazásával, mert a távmunka javíthatja a szolgáltatás minőségét, korszerűségét.

Ennyit mára, folytatás következik…

Hamarosan következő témák

- A továbbiakban hallhattok néhány érvet a távmunka támogatóitól és ellenzőitől.

- Beszélünk róla, hogy mik az előnyei a munkavállalók és a munkáltatók számára.

- Olvashattok néhány nemzetközi elemzést, statisztikát, hogy lássátok a szomszédos országokban mennyire elterjedt a foglakoztatásnak e formája.

A Kelly IT Resources Csapata – Dius

à Forrás – Helykereső magazin 2009 tavasz

Sokan találkoztatok már olyan álláshirdetésekkel, ahol a pozíciók megnevezése érthetetlen és nehéz elképzelni mivel is fog foglalkozni az ember. Alább összegyűjtöttünk néhány kifejezést rövid magyarázattal. Ezekkel a megnevezésekkel ritkán találkozik az ember a Főiskola alatt. Érdemes tudni, hogy többnyire azért nem fordítják le a megnevezéseket, mert nem lehet egy-két szóval magyarul megnevezni, megváltozna az értelme. A másik ok, amiért furán hangozhatnak, mert a cégeknek megvan a saját szervezeti felépítése és sokszor a pozíció jelöli valahol az ember helyét a szervezetben.

Database Manager – Feladata egy cég adatbázisának karbantartása, az adatok begyűjtése, feldolgozása, az adatbázis folyamatos fejlesztése, elemzések készítése.

IT Manager – Informatikai vezető – A vállalat informatikai rendszerének problémamentes működtetéséért és folyamatos fejlsztéséért felel.

Facility Manager – Üzemeltetési vezető – Az adott rendszerek üzemeltetéséért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások megszervezéséért felelős.

IT Architecht – Feladata a rendszertervezés, a projektvezető munkájának segítése.

Technical Architecht – Kapcsolattartó a rendszerszervezőkkel, adatbázis adminisztrátorokkal és egyéb számítástechnikai részlegekkel, felállítja a tesztelési, fejlesztési környezetet.

Deployment Specialist – Telepítésekért, programbevezetésekért, tesztelésekért és egy vagy több egymáshoz kapcsolódó alkalmazások futtatásáért felelős.

LAN Manager – Helyi számítógép hálózatért felelős vezető. Feladata az adott cégnél lévő hálózat fennakadás nélküli üzemeltetése.

IT Help Desk / Shared Desk / Service Desk – Egyszerűbb informatikai, desktop oldali problémákra adnak válaszokat. Amennyiben a probléma megoldása komolyabb szaktudást, vagy több időt igényel, akkor a Help Desk továbbítja a beérkező kérdést az adott szakmai területre.

System Architecht – Rendszerfejlesztő – A rendszer architechktúrájának megtervezése és dokumentálása, a fejlesztéshez szükséges emberi és műszaki erőforrások és költségek megállapítása tartozik a feladatai közé.

IT Business Analyst – Üzleti elemző – Rendszerszervező – Kapcsolatot tart az üzleti és a fejlesztői oldal között, felméri az igényeket, elemzi őket, egy rendszer bevezetésénél részt vesz a tesztelésben, a felhasználók képzésében.

Egyelőre ennyi, folytatás következik hamarosan.

Fura pozíciónévvel találkozol?

Gondban vagy, mert nem tudod mit jelent?

Írd meg nekünk kommentben itt bátran, mi segítünk!

Kedves üdvözlettel,

A Kelly IT Resources Csapata – Dius